Okozhat korai menopauzát a stressz?

Valóban képes lehet a stressz olyan mértékű rombolást véghez vinni a női szervezetben, melynek végül a korai menopauza megjelenése a velejárója? A stressz ugyanis a mindennapjaink része, így, ha ez a tétel igaz, akkor a nők igen nagy bajban vannak. A stressz és a nők A stressz a mindennapjaink része, kizárhatatlan tényező, éppen ezért nem szabad félvárról venni. Elképesztően sok betegség és állapot okozója, rizikófaktora lehet, amiben szerepel a korai menopauza is, melynek oka a legtöbb esetben ismeretlen (bár tudjuk, hogy a rákkezelés, a genetikai tényezők, autoimmun betegségek és bizonyos műtétek is okozhatják). A környezet A környezeti ártalmak - ahova a stressz is tartozik – komoly szerepet játszanak nagyon sok betegség kialakulásában, és ez nincsen másképpen a korai menopauza esetében sem. A dohányzás például 3-5 évvel is előrébb hozhatja a menopauzát, de igaz ez a jelentős fizikai terhelésre vagy éppen az anorexiára is. Tény, hogy ez az állapot gyakoribb az alacsonyabb társadalmi helyzetű nőknél, ahol a stressz is nagyobb léptékben van jelen, így a kutatók ezt a tényezőt is erős rizikófaktorként kezelik, bár bizonyíték nincsen a hatásaira. Akkor mi? Hogy mi is váltja ki a korai menopauzát - ahogyan azt már fentebb is írtuk - nem lehet pontosan tudni, de jelentős befolyással van a létrejöttére az életmód. A mozgás hiánya, az egészségtelen táplálkozás már önmagában is gondot okozna, de ehhez jönnek még a környezeti hatások, a stressz, a vegyszerek, a légszennyezettség és számtalan más tényező, így ezek együttesen már hatalmas károkat tudnak okozni a szervezetben. Mivel pedig gyógyítani, vagy a folyamatot visszafordítani nem tudjuk - bár a hormonpótlással a tünetek kezelhetőek, de a fogamzóképesség visszaállítása messze nem garantált -, a megelőzés a legjobb fegyverünk. Megelőzés A legjobb lehetőségünk, ha a test normál működését biztosítjuk a megfelelő tápanyag ellátottsággal. Ennek alapfeltétele a rendszeres mozgás és az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás. Ezek azonban éppen a környezeti hatások miatt sokszor már kevésnek bizonyulnak. A vegyszerek és a szmog, a hőhullámok és társaik ugyanis nem csak ránk, hanem az élelmiszereinkre is hatással vannak, azok beltartalma így jelentősen lecsökkent az utóbbi 50 évben. A tápanyagok megfelelő pótlására ezért ma már sokszor szükség van egy jó vitaminkészítményre is. Igaz, ezekből elképesztően sok van, vagyis a választás nem könnyű, de érdemes pár részletet szem előtt tartani. A bevitt anyagok hasznosulása kulcskérdés! Amikor a szervezetbe juttatunk egy anyagot, azt még a test átalakítja néhányszor, hogy képes legyen hasznosítani. Ez energiaigényes, vagyis minél több átalakítás kell, annál kevésbé hasznosul az adott anyag. Olyan készítményt érdemes keresni, melyben az anyagok közül a lehető legtöbb szerves kötési formában van jelen. A biológiailag aktív kötési formák - a készítményekben praktikusan -citrát és -glükonát formák - ugyanis akár 80%-kal is jobban hasznosulnak a szervetlen kötésekhez képest. Emellett a készítmény legyen komplex, azaz sok összetevős, mert az egyes anyagok segítik mások hasznosulását (ilyen kapcsolat van a C-vitamin és a vas, a cink és a réz, vagy éppen a magnézium és a kalcium esetében is).

A korai menopauza nem csak a családalapítási terveket, de a szívet is tönkre teheti!

  Az idő előtti, vagyis a 40 éves kor előtt jelentkező, valamint a korai, vagyis a 45 éves kor előtt jelentkező menopauza is egyre gyakoribb a fejlett országok esetében, ami nagyon nem jó hír. Egyrészt természetesen jelentősen képes befolyásolni a párkapcsolatot és a családalapítás lehetőségét, de számolni kell azzal is, hogy a szív és érrendszeri gondok, pontosabban a pitvarfibrilláció és a szívelégtelenség kockázatát igen nagy mértékben növeli. A menopauza és annak ideje Minden nő számára elérkezik az időpont, mikor a hormontermelése megváltozik. Ezt nagyon kifejező módon változó kornak, ismertebb nevén menopauzának vagy klimaxnak nevezzük. Bekövetkezésének időpontja 50 év körülre tehető, de sajnos akár 35 éves korban is jelen lehet. Ebben az esetben korai menopauzával (40 éves kor előtt idő előtti menopauza) állunk szemben – a klimax minden ismert és kevésbé ismert tünetének jelentkezésével együtt. Komolyabb következmények Kevesebben vannak tisztában azzal, hogy a hőhullámok, a hangulatingadozás vagy éppen a hüvelyszárazság mellett a klimax a szív és érrendszeri gondok kockázatát is jelentős mértékben képes emelni. Ennek oka, hogy az ösztrogén - melynek termelése hanyatlik a menopauza során - bizonyos fokú védelmet jelent ez ellen a betegségtípus ellen. Most egy átfogó tanulmány rámutatott arra, hogy a hormonális változás, mely 50 éves kor előtt jelentkezik – vagyis a korai menopauza -, jelentősen növeli a pitvarfibrilláció, illetve a szívelégtelenség kockázatát. Az 50 éves kor felett jelentkező klimaxhoz képest a korai (45 éves kor felett jelentkező) menopauza 11%-kal, míg a 40-45 éves kor között jelentkező klimax 23%-kal növelte a szívelégtelenség kockázatát. Még elkeserítőbb, hogy a 40 éves kor előtt bekövetkező klimax esetében ez a szám már 39%-os növekedést mutat az 50 éves kornál jelentkező menopauzás nők problémáival szemben. A pitvarfibrilláció esetében sem sokkal kedvezőbbek a mutatók, hiszen 4%, 10% és 11% a kockázatnövekedés mértéke. Miért? A hormonális egyensúly fenntartása a szervezetben a tápanyag ellátottság függvénye (ha betegség vagy genetikai okok nem szólnak bele a képletbe). A megfelelő tápanyag ellátottság mellett alapesetben a test működése optimális, vagyis a korai klimax sem fenyeget. Igaz, a korai klimax kialakulásának okai egyelőre ismeretlenek, de a tápanyag ellátottság megfelelő szinten tartásával sokat tehetünk a megelőzése érdekében Hogyan lehet a tápanyag ellátottság megfelelő? A mozgás és a változatos étkezés megkerülhetetlen tényezők, de sajnos azzal is tisztában vagyunk, hogy az utóbbi 50 évben élelmiszereink beltartalma drasztikusan csökkent, vagyis mára csak az étkezéssel nagyon sok esetben nem oldható meg a tápanyag ellátottság optimális szintje. A vitaminkészítmények sokat segíthetnek ebben a helyzetben, de ehhez mindenképpen figyelmet kell szentelni a bevitt anyagok hasznosulásának! Nyilván érdemes nőknek kifejlesztett vitamint keresni, hiszen más a tápanyagigénye egy férfinak, és más egy nőnek. Az is fontos, hogy komplex, vagyis sok összetevős készítményt válasszunk, melyben vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok is vannak. Az egyes anyagok ugyanis segítik mások hasznosulását, mint a C-vitamin és a vas, vagy éppen a kalcium és a D-vitamin kapcsolatában. De a hasznosulás rendkívüli mértékben fokozódik azzal, ha szerves kötésben kerülnek a szervezetbe az anyagok. A praktikusan -citrát és -glükonát kötési formák (pl.: cink-citrát réz-glükonát) ugyanis akár 80%-kal is jobb felszívódást tesznek lehetővé, vagyis az ilyen formában bevitt anyagok lényegesen többet tehetnek értünk, min t szervetlen társaik.

A menopauza a hajkoronát is rombolja, de ennek nem kell feltétlenül így lennie

  A menopauza alapvető változásokat okoz a női testben, amik természetesek. Ilyenkor a ciklus akadozik, majd teljesen le is áll, de ehhez kapcsolódóan sok olyan kellemetlen tünetet is tapasztalhatnak a nők, amik ellen igen sokat lehet tenni, és ez még csak nem is nehéz. Mit hoz magával? Ha menopauza, akkor hőhullámok és hangulatingadozás. Már ezek sem kellemesek, de emellett sajnos igen sok gond jelentkezhet, mivel a menopauza tápanyaghiányos állapotokat is generál. Ennek pedig sokszor a féltve őrzött hajkorona és a bőr is a kárát láthatja A menopauza és a tápanyaghiány A változókor egy sor tápanyag hiányállapotát hozza magával, melyek hatással vannak a test működésére is. Ezek többek közt a D, az A, az E, valamint a B-vitaminok, a cink, a magnézium, vagy éppen a kalcium. Az anyagok nem megfelelő szintje a szervezetben hozzájárul a hajhulláshoz, de sajnos más, ennél sokkal komolyabb problémák kialakulásában is szerepet játszhat. Pótlás A tápanyagok pótlása vitaminkészítménnyel is történhet, ez jó megoldás napjaink technológiája mellett. Elsőre fura lehet, de a menopauza alatt is jó szolgálatot tehet a terhes vitamin, de a női vitaminok is sokat segíthetnek a helyzeten. Ez azonban csak abban az esetben lesz igaz, ha a bevitt anyagok hasznosulása megfelelő - ami sajnos a legtöbb esetben nincsen így. A tápanyagokat, amiket a tablettákkal viszünk be a szervezetnek megfelelő alakra kell hoznia. Ez energiát igényel, de a megfelelő kémiai kötésekkel ezen is lehet javítani. A szerves, biológiailag aktív kötési formák - praktikusan a -citrát és -glükonát kötések - hatékonyabban szívódnak fel, mint a legtöbbször használt kötésekben bevitt anyagok - például az oxidok. A -citrátok és -glükonátok alkalmazása révén a testnek kevesebb átalakítást kell végrehajtania, így lényegesen, akár 80%-kal is több anyag hasznosítására képes, ez pedig nem elhanyagolható mennyiség. A hasznosulási arány tovább fokozható, ha a kiválasztott készítmény a szerves kötések mellett komplex is, vagyis a lehető legtöbb anyagot tartalmazza. Az egyes anyagok ugyanis mások jelenlétében jobban hasznosulnak. Ez igaz a magnézium és a kalcium, B-vitaminok, D-vitamin kapcsolatában, de ugyancsak igaz például a cink és a réz, illetve az A-vitamin kapcsolatában is.